Egy színvilágában, formátumában, tipográfiájában és - nem utolsósorban - tartalmában megújult Politikatudományi Szemlét tartanak a kezükben. Reméljük, ugyanúgy szeretni fogják, mint azt a - fehér alapon bordó és szürke keretben megjelenő - Szemlét, amely az 1992-től mostanáig tartó 15 év megszokott és elmaradhatatlan kelléke volt.

Nem szeretnénk nagy szavakat használni. A "régi" Szemle a maga mértéktartó, puritán küllemével pontosan kifejezte az alapítók és szakmánk szándékait. Az akadémiai tartalomhoz pontosan illett az "akadémiai" tónus. Természetesen folyóiratunk továbbra is szakmánk egyetlen referált akadémiai folyóiratának tekinthető, ám tisztában vagyunk azzal, hogy az eltelt másfél évtizedben szakmánk berkein belül is sok változás történt. Ezek a változások arra ösztökélnek bennünket, hogy a színvonal megőrzése vagy inkább javítása mellett vonzóbbá, színvilágában, külsejében, betűinek olvashatóságában és cikkeinek tartalmában érdekesebbé tegyük folyóiratunkat.

A mostani változást sok előkészület és tudatos építkezés előzte meg. Sokat köszönhetünk a L'Harmattan Kiadónak, amellyel a múlt év közepén kerültünk kapcsolatba, és ez lehetővé tette számunkra, hogy e komolyabb változtatásba belefogjunk. Az új betűtípus, a tördelés, a tipográfia, az ízléses borító tervezése mind a kiadó szakembereinek munkáját dicséri és a szerkesztőség köszönettel tartozik az egész kiadói stábnak.

Ugyanakkor természetesen a Szemle külső formátumának és színvilágának változása - szándékaink szerint - tartalmi változásokat is jelez. Amikor 1992- ben a Szemle megindult, szinte egyedül volt a politika- és társadalomtudományi folyóiratok palettáján. Azóta változott a kép. Az elmúlt években számos, igen színvonalas folyóirat jelent meg, kihívást jelentve számunkra is. Az elmúlt másfél évtizedben új elméleti irányzatok, iskolák is megjelentek és az újabb folyóiratok nem ritkán ezen elméleti iskolák reprezentánsai. A Politikatudományi Szemle a jövőben is amolyan tudományos "gyűjtőfolyóirat" kíván lenni, de tekintetbe kell vennünk, hogy az utóbbi időben már nem vagyunk egyedül. Ez bennünket is arra kötelez, hogy pontosabban határozzuk meg tudományos szándékainkat, ambícióinkat.

Ezek a szándékok erőteljesebb politikaelméleti irányultság felé mutatnak. Továbbra is helyet adunk politikatörténeti, politikai filozófiai, pártszociológiai és egyéb dolgozatoknak, de mind határozottabban igyekszünk majd preferálni azokat a kutatásokat, illetve tanulmányokat, amelyek a politikaelmélet műfajában fontos alapkérdéseket tárgyalnak. A politikatudomány egyik nemzetközileg is vezető műfaja manapság az új institucionalizmus, amely azonban nem pusztán a formálishagyományos, hanem az újabb, úgynevezett informális intézményeket is vizsgálja. Egyre izmosabbak a különféle demokrácia- és parlamentarizmuselméletek, hogy a párt- és választói elméletekről, valamint a konfliktus- és kommunikációs elméletekről ne is beszéljünk. Hasonlóképpen vagyunk a politikai szövegeket önálló valóságként elemző diskurzuselméletekkel. Ugyancsak bizakodunk abban, hogy egyre erőteljesebbé válnak - a makroelméletek mellett - az úgynevezett mikro- vagy politikatudományi társadalomelméletek is. És a sort még nyilván folytathatnánk.

Valamennyi számunkban tematikus blokkokat találnak majd, amelyek - reményeink szerint - elméleti újdonságokat tartalmaznak. Mindez azonban nem zártságot, hanem ellenkezőleg: nyitottságot jelent. N agyon sokfajta elméleti iskola létezik, és azon leszünk, hogy mind tágasabban vonjuk meg a határokat és segítsünk abban, hogy a különféle elméletek mind teljesebben, saját hagyományaik kötéseit megtalálva és akár vitatkozó módon is megjelenhessenek folyóiratunk hasábjain.

Ugyancsak fontos célunk a jövőben, hogy a nemzetközi politikatudomány fontos témáit mi is napirendre vegyük, illetve a külföldi politikatudományi iskolák produktumaiba beavassuk olvasóinkat.

Semmilyen szerkesztői szándék nem vezethet azonban sikerre önmagában. Ezért ismételten kérjük a politikatudományi szakma művelőit, kollégáinkat - ezt korábban többször is megtettük már -, hogy segítsék munkánkat, küldjenek kéziratokat, illetve ajánljanak figyelmünkbe fiatal, tehetséges elemzőket. Véleményünk az, hogy a politikatudomány komoly lehetőségek előtt áll, a Szemle egy magasabb színvonalú tudományos közélet kialakításában fórumot és tevőleges szerepet kíván vállalni.

A legkevésbé sem ünneprontásként, sokkal inkább egymás komolyan vételének részeként hívjuk fel szíves figyelmüket, hogy a Politikatudományi Szemle a jövőben még határozottabban érvényesíteni fogja a beérkező tanulmányokkal szembeni tartalmi és formai követelményeket. Az erre vonatkozó ismérveket szerzőink megtalálják a "Szerzőinkhez" című (folyóiratunkban és az interneten is megtalálható) felhívásunkban. Kérjük, legyenek erre tekintettel, mert csak a feltételeknek megfelelő kéziratokkal foglalkozunk.

Mindezek után nem maradt más hátra, mint kifejezni azt a reményünket, hogy a Politikatudományi Szemle a jelenben és jövőben mind fontosabb szerepet tölt majd be és egyre inkább elsőszámú tudományos orientációs ponttá válik. A szerkesztőség valamennyi tagja, kollégáim, barátaim nevében jó olvasást, színvonalas vitákat, tudományos érdekességeket kívánok Önöknek.

Csizmadia Ervin, főszerkesztő